Mediator

Tisztelt Hölgyem!

Az Önnel rokoni viszonyban nem lévő személy a törvényes öröklés rendje szerint Ön után nem örökölhet. Kivéve ha végrendeletben akként rendelkezik, hogy Ő is örököljön. A lakásban szivessségi lakáshasználóként lakik, így az Ön örökösei nem kötelesek az elhelyezéséről gondoskodni, a lakást el kell hagynia. Az Ön örököseinek -e gyermekkel szemben semmiféle kötelezettsége nincs.
Tisztelettel: Dr. Rónaszéki László

Pribiczi Anna

Tisztelt Rónaszéki László Jogász Úr! A következő kérdésre szeretném kérni legyen szíves válaszolni! Én a lakásomba bejelentettem egy ismerősöm gyerekét állandó lakosként, állandó lakcímre. Kérdezni szeretném, hogyha meghalok, akkor ennek a gyermeknek a gondviselője élhet-e bármilyen anyagi követeléssel az örökösök, vagyis a gyermekeim irányába. Tehát van örökösödési joga egy állandóra bejelentett idegen személynek? Válaszát tisztelettel köszönöm Pribiczi Anna

Mediator

Tisztelt Németh Úr!

A munkáltatója közös megegyezésre Önt nem kényszerítheti. Ha a munkáltatóa munkaviszonyát felmondja, akkor azt csak a Munkat Törvénykönyve jelenleg hatályos szabályai alapján teheti.
Az új Munka Törvénykönyve csak július 1-én lép hatályba. Az Ön számára felmondási idő, a felmondási idő felére felmentés, végkielégítés, és a ki nem vett szabadság megváltása jár. Ha további kérdése van hívjon telefonon és szívesen állok rendelkezésére.
Üdvözlettel: Dr.Rónaszéki László

Németh Gábor

Tisztelt Ügyvéd Úr! 2005 augusztusa óta dolgozom futárként egy ételszállító cégnél, aminek 2009 februárjában a cégformája átalakult Kft-re, de a vezetőség nem változott. Ekkor új, határozatlan idejű munkaszerződést kötöttem a munkáltatóval, mint ételszállító futár. Tavalyi év folyamán az általános gazdasági helyzet hatására az általam képviselt terület forgalma visszaesett, új megrendelők nem érkeztek. Idén, január első munkanapjától sajnos az autóm meghibásodása miatt nem tudok dolgozni, és a helyettesítésem alatt tovább csökkentek a megrendelések. Kicsit tovább nehezíti a helyzetet az, hogy mindeddig saját autóval dolgoztam, aminek az összes eddigi, munkából adódó meghibásodási költségét én fizettem, ami a mostani esetben tetemes összeg lesz, amikor végre elkészül. Főnököm kilátásba helyezte a „kényszerű megválást”, de mindezt közös megegyezéssel szeretné megtenni, ráadásul visszamenőlegesen január 1-i dátummal. Elmondása szerint nem velem van baja, nagyon sajnálja is a helyzetet, de túl sok a költsége egy ilyen kis forgalmú területtel és a +1fő munkavállalóval. Én nem adnám fel a munkámat ilyen nehéz körülmények között, tehát nincs szándékomban magamtól kilépni, mivel lakáshitelem és gyed-en lévő feleségem van… Kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségeim, illetve jogaim vannak ez esetben. Köteles vagyok-e elfogadni a közös megegyezést? Ha nem, akkor jár-e bármiféle juttatás számomra? Előre is köszönöm segítő válaszát!

Mediator

Tisztelt Mészáros Úr!

A 2012 július 1-én hatályba lépő új Munka Törvénykönyve nem tartalmaz kizáró rendelkezést az egynél több munkaviszony létesítésére. Természetesen teljes munkaidőben fizikailag kizárt, de részmunkaidőben viszont megengedett. Tehát mindkét Kft-vel 4-4 órás munkaszerződést köthet. Azonban az is lehetséges, hogy az egyik Kft-nél főállásban áll munkaviszonyban, a másikkal pedig megbízási szerződést köt.
A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.
Azt, hogy melyik megoldást választja, a könyvelővel beszélje meg az adózás miatt.
Tisztelettel: Dr. Rónaszéki László

Mészáros Mihály

Tisztelt Uram! 2 egyszemélyes KFT. tulajdonosa vagyok, mely kapcsolt vállalkozásnak minősül. Hogyan láthatom el az új szabályozás szerint, mindkét KFT.-ben az ügyvezetői feladatokat. Jogszerű ha mindkét cégben bejelentkezek 4 órás munkaviszonyba? Várom válaszát. Köszönettel: Mészáros Mihály

Mediator

Kedves Erzsébet!
Munkaviszonyának megszüntetésekor 56. életévét betöltötte, így az Önre irányadó öregségi nyugdíj korhatár vagy kedvezményes öregségi nyugdíj korhatár betöltését megelőző 5 éven volt. Ezért a munkáltatójának a végkielégítése megállapításakor az Ön számára meghatározott mértéket 3 havi átlagkereset összegével kellett volna emelni,
mert munkaviszonya a jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szünt meg, és korábban emelt összegű végkielégítésben még nem részesült. Ezt a munkáltató felé írásban jelezheti, kérheti ennek a pótlólagos kifizetését. (Munka Törvénykönyve 95.§./5/bek.) Tekintettel arra, hogy a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésekor
- 2011.áprilisában - 30 napon belül nem fordult a bírósághoz, azt az igényét hogy munkaügyi pert indítson elvesztette, hacsak nem tudja igazolni azt, hogy önhibáján kívül mulasztotta el az igény érvényesítését. Az akadály megszüntétől ezt a 3 éves elévülési időn belül megteheti.

Üdvözlettel: Dr.Rónaszéki László

Egri Nagy Erzsébet

Jó napot kívánok! > Munkáltatóm ez év áprilisában rendes felmondással megszüntette a > munkaviszonyomat. Mivel a Nyugdíjbiztosító számomra a nõk kedvezményes > öregségi teljes nyugdíjához figyelembe vehetõ jogosultsági idõt 37 év > 21 napban állapította meg, kérdésem az, hogy jár e nekem a > nyugdíjbavonulás elõtt 5 éven belüli felmondás miatt a plusz 3 havi > végkielégítés? (A mintegy "fájdalomdíj.) A Nyugdíjbiztosító > Határozatában ti. szerepel egy mondat (441.) Öregségi teljes nyugdíjra > életkortól függetlenül jogosult az a nõ, aki legalább negyven év > jogosultsági idõvel rendelkezik.... > Én 1955. januárjában születtem. Szóval jogos lehet a követelésem avagy > nem? Köszönettel: > Erzsébet

Mediator

Kedves Attila! Van lehetőség arra, hogy az Ön által végzett túlmunka ellenértékét visszamenőlegesen a 3 éves elévülési időn belül megkaphassa. Ennek mértéke rendes munkabérén felül úgynevezett átalányban is megállapítható. Az átalány értékét úgy kell kialakítani hogy az ne sértse a rehabilitációs járadékra vonatkozó bérkorlátot. Abban az esetben ha a munkáltató a túlmunka ellenértékét nem hajlandó megfizetni, vagy szabadidővel megváltani, lehetősége van a munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetésére. Az ilyen megszüntetés esetén a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet az Ön részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, sőt követelheti a felmerült kárának a megtérítését is. E kártérítés lehet a ki nem fizetett túlóra összege, ami a rehabilitációs járadéknál nem vehető figyelembe mert kártérítés és nem munkabér. Abban az esetben ha a munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni akkor a felmondási idejét, ha ehhez a munkáltató ragaszkodik, le kell töltenie. Ez alól úgy tud mentesülni, hogy a korábban végzett túlmunkát mint szabadidőt veszi igénybe, és ezzel a felmondási idejét letölti. Lehetősége van a munkaviszony megszüntetésére közös megegyezéssel is amelyben a fent leírtak bármelyik módozatát érvényesítheti.

Attila

Tisztelt Ügyvéd Úr! Jelenlegi munkahelyemen, egy multinacionális vállalatnál 2010.08. óta dolgozom folyamatmérnöki munkakörben heti 40 órás kötetlen munkarendben rehabilitációs járadék mellett. Béremet közös megegyezéssel úgy állapítottuk meg, hogy jövedelmem ne lépje túl a megengedett határt ahhoz, hogy a járadékot megtarthassam. Az elmúlt 7 hónapban viszont úgy alakult a munkám, hogy több mint 300 túlórám keletkezett. Mivel nem volt előre látható, hogy a túlórázás mennyi időn keresztül fog tartani és milyen mértékű lesz, ezért a rehabilitációs járadékom nem mondtam vissza, mert ennek kiesése hosszú távon nagyon érzékenyen érintette volna 3 gyermekes családunk anyagi helyzetét. Így, azért, hogy a kereseti limitet ne lépjem túl, a keletkezések hónapjaiban a túlóráim nem lettek kifizetve, hanem munkahelyi vezetőmtől ígéretet kaptam, hogy majd keres valami módot, hogy ez a dolog le legyen rendezve. Kollégám tanácsára márciustól vezettem rendszeresen saját túlóra nyilvántartásom, de a korábbi időszakra is viszonylag pontosan meg lehet határozni a tényleges túlórák számát, mivel ezekben az esetekben szinte mindig több kollégámmal együtt voltam bent, akik vezették saját nyilvántartásukat. Munkahelyi vezetőm szinte mindig estig bent van, így tudhatta mikor megyünk el. Munkahelyemen egyébként kártyás beléptető rendszer működik. Azokban az esetekben, mikor éjszakába nyúlóan kellett dolgozni, és ő már hazament, szinte mindig külső cégek képviselőinek munkáit felügyeltem(tük), akik vendégkártyával léptek a gyár területére. Én minden hónapban elküldtem vezetőmnek az általam vezetett túlóra nyilvántartást, mellyel kapcsolatban egyetlen esetben sem kaptam ellenvetést. Rendszeres érdeklődésemre eleinte továbbra is csak azt ígérete, hogy majd megoldja valahogy, de láthatóan nem igyekezett megoldást találni. Egy idő után azzal jött, hogy az eredmények nem jönnek úgy, ahogy kellenének, így hogy álljon ő oda a főnökei elé, hogy fizessék ki a túlórákat. Utóbbi időben már a túlórák mennyiségét illetve jogosságát is vitatja. Csak a hétvégi, illetve azon időket akarja elismerni, amikor külső cégek munkáinak felügyelete, vagy külföldi vendégek elhúzódó munkavégzése miatt voltam bent tovább. Egyéb esetekben nagyvonalúan a napi 1-2 órákra azt mondta, hogy az természetes, azzal nem foglalkozik. Azon, hogy a vége felé már 10 percre vezettem a túlórákat, egyenesen felháborodott. A tavalyi évben házunkat ért jégverés valamint nem sokkal utána harmadik gyermekünk extrém koraszülöttsége rendkívüli anyagi terheket rótt ránk. Kislányom utókezelése most is jelentős összeget igényel havi szinten. Ezekben a nehéz időkben a tágabb család majdnem erőn felüli anyagi segítségére voltunk szorulva. Főnököm ígéretei alapján a túlórákra számítva ezeket a kölcsönöket ebből pénzből kívántam rendezni. A kifizetés elmaradása –főleg a fűtési szezon beköszöntével- nagyon kellemetlen helyzetbe hozott minket és a kölcsönadókat egyaránt. Ezt én többször jeleztem főnököm felé, de továbbra sem mozdult előre az ügyem. Nemrég kaptam egy állásajánlatot, mely révén olyan jövedelmem lehet, hogy a rehabilitációs járadékot visszamondhatom. Jeleztem főnököm felé, hogy visszamondom a járadékot –természetesen az okát nem-, így részemről már jövedelem határ szempontjából nem lenne akadálya a túlórákért járó összeg bármilyen jogcímen való kifizetésének. Erre azt mondta, hogy egy összegben semmiképpen nem fogja tudni elintézni. Mivel az legutóbbi időben már napi szinten jártam a nyakára, az elmúlt hónapban ismét ígéretet kaptam tőle, hogy több részletben, jutalom címén kifizetik a járandóságom. Az első ígért részletet ebben a hónapban kellett volna megkapnom, de ez sem történt meg. Kérdéseim a következők: • van-e mód arra, hogy a túlóráimért engem megillető pénzhez visszamenőleg hozzájussak, és emellett a korábban megkapott rehabilitációs járadék szempontjából ne keletkezzen visszafizetési kötelezettségem? • ha az új állásajánlat miatt felmondok, az lehet-e akadálya a túlóra pénz iránti igényemnek? • a felmondás módjának normál felmondást válasszak, vagy a kifizetés elmaradása miatt jogom van rendkívüli felmondást is választani? • rendkívüli felmondás választása esetén milyen következményekkel kell számolnom? • milyen járandóság illet meg engem normál felmondás illetve rendkívüli felmondás esetén?

Mediator

Kedves B.Anna! Amennyiben édesapja munkáltatójánál nem müködik érdekképviselet (szakszervezet, vagy üzemi tanács) akkor Ön, vagy azok a dolgozók akik édesapjával értenek egyet, kollektíve egy beadvánnyal fordulhatnak a Zala megyei Kormányhivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóságához. A levélben ugyanazokat a dolgokat írja le mint amit nekem, mert az abban foglaltak - amennyiben vizsgálattal igazolhatók-, a munkáltató elmarasztalásához vezetnek. Abban az esetben ha a dolgozók egy csoportja a munkaügyi bírósághoz fordul, akkor a kivett szabadságra járó távolléti díjakat, és a ki nem vett szabadságra járó távolléti díjakat a 3 éves elévülési idön belül igényelheti. Ugyanígy a havonta ki nem adott munkaszüneti napokat és pihenönapokat is ki kell a munkáltatónak fizetni, vagy azt utólag ki kell adni. Ugyanez vonatkozik a 8 órát meghaladó túlmunkára is. Üdvözlettel: Dr.Rónaszéki László

B. Anna

Tisztelt Ügyvédúr! Édesapám közel 35 éve egy zala megyei pékségben dolgozik, mint pék szakmunkás. A munkáltató évek óta rendszeresen és módszeresen félrekönyveli az órabér alapon számfejtett havifizetéseket: a számfejtés nem a ténylegesen ledolgozott munkaóra kimutatás, hanem fiktív táblázatok alapján történik. Sajnos a dolgozókkal több ízben alá is íratták a nem valós kimutatásokat, akik felmondástól tartva nem merték azt nem aláírni. A 3 műszakban dolgozók részére kötelezően kiadandó pihenőnapokat rendszeresen nem adják ki,előfordult már több hetes folyamatos munkavégzés is. A szabadságokat szintén nem a tényleges felmerülés idejére könyvelik, szabadság helyett legtöbbször az elmaradt pihenőnapokat adják ki. A múlt hónapban 8 nap szabadságot mutattak ki a bérjegyzéken, pedig édesapám szabadságon nem volt, folyamatosan dolgozott. A szabadságot nem megváltotta a cég, egyszerűen csak megjelenítette, a ledolgozott munkabéren felül kifizetés nem történt. A szabadság-csalást jelző dolgozók a cég vezetőjétől szóbeli ígéretet kaptak annak rendezésére. A könyvelést végző személy saját döntése alapján vagy felsőbb utasításra egy jelképes, napi 2000 Ft-os szabadságmegváltás kifizetésére tett javaslatot a dolgozóknak, amit nem tartok elfogadhatónak, tekintettel a ledolgozott 10-12 órás műszakokra. A cég a munkabérek kurtításán kívül a biztonságos munkavégzési feltételeket sem biztosítja, a profitszerés és költségkímélés érdekében lecsökkentett üzemterület miatt édesapám rendszeresen szenved 8 napon túl gyógyuló égési és zúzódási sérüléseket. A leírt körülményeket elfogadhatatlannak tartom, mindamellett tanácstalan vagyok abban, hogy a fent leírtakat milyen bizonyítékokkal és milyen fórum előtt tudom jelezni és megvédeni. Köszönettel várom szíves tanácsát.

mediator

Tisztelt Anonimus! A szabadság kiírására a munkáltató nem kötelezheti, mert a szabadságot ténylegesen ki kell adni. Amennyiben arra mégsincs lehetőség, azt nyilván kell tartani, és vagy a következő évben lehet igénybevenni, vagy ki kell fizetni. Tisztelettel: Dr. Rónaszéki László

anonimus

Tisztelt Rónaszéki Úr! Egy kérdéssel fordulnék Önhöz. Érdekelne lehet -e valamit tennem az én ügyemben. Kereskedelemben dolgozom, hitelügyintéző - pénztárosként. Munkaadóm kotelez arra, hogy kiirjam a fennmarado szabadságomat (12 nap), egyébként 22 nap jár a koromhoz mérten, ebben az évben, de mivel nagy a forgalom, es emberhiany van, ezert nem engedelyezik a szabadság tényleges kivételét ezzel csökken a bérem, mivel szabadság ideje alatt távolléti díj jár, és nem jár mozgóbér, valamint a szabadságom is elveszik. Kérdésem, kötelezhetnek-e erre jogi keretek között? Várom válaszát! Maradok Tisztelettel!

mediator

Tisztelt Tamási Rozália! A kártérités összegszerüsége meghatározásánál a kiinduló pont a sérelmet megelőző 4 naptári negyedévre vonatkozó átlagkeresete, mely magába kell foglalja az összes rendszeres jövedelmét, nemcsak a munkaviszonyból, hanem más jogviszonyból származó jövedelmeket is. Az elvárható jövedelem megállapításánál ezt az elvárható 12 évvel ezelőtti átlagkeresetet kell felszorozni a megvalósult éves bérfejlesztésekkel a munkáltatójánál. Ha az már megszünt, akkor a hasonló munkakörben foglalkoztatottaknál, ha már nincs hasonló munkakör, akkor a statisztikai hivatal által megvalósult átlagos bérfejlesztés alapulvételével. Ennek a müveletnek az elvégzése után jutunk el 2011-ig az Ön tényleges elvárható jövedelmének összegéig, mely bruttó összeg. Ezt nettósítani kell, a ténylegesen elért jövedelme (rokkantsági nyugdij és egyéb kereset)figyelembevételével lehet kiszámítani a különbözetet mely a kár mértéke. Tisztelettel: Dr.Rónaszéki László

Tamási Rozália

Tisztelt Rónaszéki Úr !Sajnos a munkaügyi peremben már számos pártfogó ügyvéd volt akik megszüntették tevékenységeiket, a kirendelt új pártfogó ügyvédemnél meg az a baj hogy a bíró szerint nem tudja elkészíteni a jövedelempótló kártérítési igényt, az ügyvéd a fogyasztói árindex kimutatásai alapján állapította meg a jelenlegi átlagjövedelmemet amit a bíró nem fogadott el, arra a hivatkozással hogy a fogyasztói árindex nem azonos a bér index kimutatásával. persze az az igazság hogy bérindex nem létezik a netten. Most e pártfogó ügyvédem is megszüntette megbízását , s a bíróság meg 20 napos határidőt adott a jelenlegi havi jövedelmem megállapításának becsatolására. Kérdezem pártfogó ügyvéd nélkül miből tudom határidőben becsatolni a bírósági igényt , ami hiteles és a bíróság el fogad ? Az előző foglalkozásom Politikai munkatárs voltam 12 évvel ezelőtt az utolsó évi ősz havi jövedelmem az 152.389 Ft volt ami igazolt. S a jelenlegi havi átlagjövedelmemet kellene megállapítani. De így hogyan ?

mediator

Tisztelt Nadrai Péter! Panaszával forduljon a NAV panaszirodájához. Tisztelettel: Dr. Rónaszéki László

Nadrai Péter

Tisztelt Rónaszéki László Úr! A munkáltatóm felszámolása miatt a bíróság által megítélt fizetésemet 2009. évben a felszámoló biztos a bérgarancia alapból fizette ki részemre. csakhogy mint rokkant nyugdíjasként végeztem a munkámat s ez esetben a járulékokat jogosulatlanul levonta és átutalta az illetékes Apeh- nak.Ezt kértem az illetékes Apehtól 2009.04. 9. hogy a tévedésből levont és átutalt járulékokat részemre kamataival együtt fizessék vissza részemre. A Határozatot az ügyben az Apeh 2011. 11. 14. kaptam kezeimhez amiben elismerik hogy a járulékokat jogtalanul vonták és utalták át , ezért a jogerőre emelést követően a járulékokat átutalják részemre, de a levont személyi jövedelem adót az nem , mert csak a járulékok visszafizetését kértem a személyi jövedelem adót azt nem, ha ezt is kérem fellebbezéssel élhetek 15 napon belül de a fellebbezési illeték minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint melyet a NAV Magyar államkincstárnál vezetett Adóhatósági eljárási illetékéhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára kell megfizetni.Ami sérelmes részemre az az hogy az Apehnál mennyi a hivatalos ügyintézési határidő ? Valamint a személyi jövedelem adó előleg is a járulékoknak minősül.Az Apeh teheti e ezt az eljárását hogy az illeték miatt hivatkozik olyanra ami nem jogos. Valamint én Kórházi kezelések alatt vagyok, ez esetben kérhetek e határidő hosszabbítást a fellebbezésre ? Valamint az eljárásban költségmentességet II. csoportú rokkantnyugdíjas vagyok közgyógy igazolvánnyal rendelkezem. Kérdezem hogy az Apeh-nál a fellebbezési ügyintézést legfeljebb mennyi ideig húzhatja el felellöségrevonás nélkül?

mediator

Tisztelt Gábor Viktor! Tisztelt Uram! Erre a kérdésre a választ már megadtam a Jolly Zoltán nevére címzett válaszomban. Tisztelettel: Dr.Rónaszéki László

Gábor Viktor

Tisztelt tanácsadó ! Az igazságügyi orvos szakértői vélemény alapján a munkaügyi bíróság jogerős ítéletében kimondta hogy okozati összefüggésben van az egészségem károsítása, amiért kétszer is vagyoni kártérítésre kötelezte a bíróság a munkáltatót. Most elévülési időn belül , arról szereztem tudomást hogy igényelhetem a munkáltatótól a havi járadék megítélését, a munkáltatóm írásban kiadta a havi jövedelmemről igazoló igazolást, ami 1999. évben 156.279 Ft volt / hó azóta rokkant nyugdíjas vagyok. Még a munkáltató ellen vagyoni kárigénnyel nem éltem eddig. Kérdezem hogy a munkáltató kezdeményezheti e esetleg a korábbi orvos szakértői vélemény újbóli megállapítását 10 év elteltével ? Második kérdésem az hogy a jelenlegi havi átlagjövedelmemet mi alapján állapítja meg a bíróság? Mert az 1999. évi havi átlagjövedelmemben számos megbízási díjak, jutalmak prémiumok figyelembe vételeivel igazolt az akkori átlag jövedelmem, az óta sem keresetem, sem megbízási díjak, jutalmak, prémiumokkal nem rendelkezem. Ez esetben a bíróság milyen adatok alapján határozza meg a jelenlegi havi átlag jövedelmemet ? Válaszát megköszönöm. Üdvözlettel: Viktor